A vastagbélrák szűrése

 

Felhívás a vastagbélrák megakadályozása és korai felfedezése programjában való részvételre

 

Szerbiában a vastagbélrák korai felfedezésére vonatkozó nemzeti program zajlik, amely bevonja az 50 és 74 éves közötti életkorú férfiakat és nőket.

Igen egyszerű teszt alkalmazása lehetővé teszi a rákká elfajulható polipok felfedezését. E teszttel felfedezhető a rák kezdeti fázisában, amikor sikeresen gyógykezelhető.

Helyzet Szerbiában

A vastagbélrák a második helyen álló leggyakoribb daganatos megbetegedések közé tartozik, halálos kimenettel. Minden évben e daganatban körülbelül 4500 ember betegedik meg, és több 3000 meghal.

Mi idézi elő a vastagbélrákot?

A rák keletkezésének oka nincs teljes egészében megvilágítva. Leginkább öröklési tényezők, környezeti tényezők, táplálkozási mód és életstílus következményeként fordul elő.

Kockázati tényezők közé tartozik a vörös húsokban és állateredetű zsiradékkal gazdag étrend, dohányzás, alkoholfogyasztás, túlsúly és nem elegendő testi mozgás.

Ki betegedhet meg vastagbélrákban?

Vastagbélrákban gyakorlatilag mindenki megbetegedhet, ám leginkább az 50 és 74 év közötti életkorúaknál fordul elő, mindkét nemre vonatkozik. 

Melyek a vastagbélrák tünetei?

A betegség sokáig észlelhető panaszok nélkül fejlődik. Az első tünetek megjelenésekor, a betegség már előrehaladt.

A vastagbélrák leggyakoribb tünetei:

  • székletvérzés
  • elváltozások a bélürülésben
  • hasi fájdalmak
  • vérszegénység
  • testsúlyveszítés.

Mit jelent a vastagbélrák korai felfedezése?

A vastagbélrák korai felfedezése (screening) feltételezi az egészséges emberek tesztezését, tünetek és a betegség jelei nélkül, a rákot megelőző elváltozások, leggyakrabban polip, vagy maga a rák korai fázisában való felfedezésének céljából.

A polip jóindulatú daganat a bél belsejében. Egyes polipokban idővel rosszindulatú elváltozások keletkezhetnek. A jóindulatú daganat rosszindulatúvá való elváltozása évekig is eltarthat. A polip kellő időben való felfedezésével és eltávolításával, mielőtt rosszindulatú elváltozások keletkeznének, megakadályozzuk a rák kialakulását.

Néhány fajta szűrővizsga létezik. A leggyakoribb módszer a székletben vér jelenlétének tesztezése, ugyanis a vér nem látható szabad szemmel. ám gyakran polip vagy rák vastagbélben való megjelenésének jele.
Minden 50 és 74 év közötti életkorú személynek teszteznie kellene székletét a rejtett vérzésre.

A teszt pozitív eredménye még nem jelenti, hogy kialakult a rákos megbetegedés. A személyeket, akiknél a teszt eredménye pozitív, coloscopiás szűrésre utalják, a vérzés okának felfedezése céljából - jóindulatú polip, rosszindulatú megbetegedés vagy a vastagbél egyéb megbetegedése idézi elő.

Ha a teszt negatív, a székletben való rejtett vérzés felfedezésére vonatkozó tesztet két év múlva kell alkalmazni.

Immunológiai-vegyi teszt a székletben található rejtett vér korai felfedezésére

A vastagbélrák korai felfedezése jelentős mértékben megnöveli a beteg túlélési esélyét. Az immunológiai-vegyi teszt azon tesztek egyike, amely lehetővé teszi az egészséges személyeknél a székletben való rejtett vér korai felfedezését, a betegség első jeleként.

A székletvizsgálat e módszere gyors, egyszerű és olcsó. Azt a személy végrehajthatja otthon, egyedül, a teszteredményeket pedig orvos magyarázza meg.

A személyeket, akiknél a teszt pozitív, coloscopiára utalják, a vérzés okának megállapítása céljából.

Kiegészítő információk:

  1. Az immunológiai-vegyi teszt nem fedezi fel az egészséges emberek székletében esetleg jelenlevő vért.
  2. A vastagbélből való vérzés mellett, a székletben való vért egyes más állapotok is előidézhetik, mint az aranyér, a vizeletben előforduló vér vagy gyomorbetegségek. Az emésztőrendszer felső részeiből (mint pl. gyomor- és patkóbélfekély esetén) való vérzés rejtett marad.
  3. A vastagbélvérzést nem mindig daganat okozza.
  4. Az okkult vérzést kimutató pozitív teszt esetén coloscopiát kell alkalmazni.
  5. A teszt negatív eredménye nem zárja ki a vérzés létezését, mert a vérzés néha csak időközönként jelenik meg.
  6. A vastagbél jóindulatú elváltozásainak korai szakaszában a bél néha nem vérzik, ezért ajánljuk az 50 és 74 éves közötti személyek tesztezését.

Mi a coloscopia?

A coloscopia a vastagbél vizsgálata, amelyet a rák korai felfedezésének céljából kell alkalmazni, miután a széklet rejtett vérzésének vizsgálata pozitív eredményt mutatott.

Hogyan végzik a coloscopiát?

A coloscopiát orvos alkalmazza egy ujjnyi vastagságú csővel, amelyet a végbélnyíláson át lassan befelé tol, s a cső végén levő kamerával átszűri a vastagbelet egész hosszában, egészen a pontig, ahol vékonybélbe megy át.

A vizsgálatot a coloscopia végzésére megfelelően felszerelt ambulanciában kell végezni. A beteg a vizsgálat alatt a bal oldalán fekszik. Közvetlenül a vizsgálat megkezdése előtt a beteg vénájába tűt helyeznek, esetleges fájdalomcsillapító és infúzió beadása céljából. Az egész vizsgálat átlagban 30 percig tart. A vizsgálat során a vastagbélbe levegőt töltenek, ettől hasi felfúvódás, vagy görcsök jelentkezhetnek, ami kellemetlen lehet. A vizsgálat főleg fájdalommentes.

Amennyiben a vizsgálatot anesztézia alatt végzik, a betegnek kísérettel kell jönnie, egy nappal korábban és a vizsgálat napján nem kell ételt fogyasztania. A vizsgálat után a betegek többsége azonnal ehet. E napon pihennie kell.

Hogyan kell előkészülni a vizsgálatra?

Hogy a bélvizsgálat eredményes legyen, a beleket jó elő kell készíteni.

Az előkészületeket általában meghatározott étrenddel kell megkezdeni két nappal a vizsgálat előtt. Tanácsos bizonyos fajta ételek, például hús, gyümölcs és zöldségféle, kenyér, péksütemény, magvak fogyasztását kerülni. Ezen kívül, rövid idő alatt több liter vizet kell meginni, béltisztító oldattal.

Az előkészületek részleteit orvosa fogja közölni. A vizsgálat napján nem szabad enni. Az italok közül alma lé, víz és ritka leves fogyasztható.

A beteg beveheti rendes terápiáját, bizonyos fajta gyógyszerek kivételével, amire orvosa figyelmezteti.

Miért a coloscopia a legjobb vastagbélvizsgálat?

A coloscopia a vastagbélvizsgálat legjobb diagnosztikus módszere, mert lehetővé teszi a vastagbél egész nyálkahártyájának vizsgálatát, coloscopiával lehetséges a polipok fájdalommentes eltávolítása, így a coloscopia számos esetben a végleges terápia is. A daganatos elváltozások mellett, a vizsgálattal egyéb bélbetegségek is felfedezhetők.

Mi a polip?

A polip jóindulatú daganat a vastagbél nyálkahártyáján. Idővel rosszindulatú daganat keletkezhet benne. A vastagbélrák megakadályozásában ezért fontos a polipok felfedezése és eltávolítása.

A polipok nagysága a köles nagyságától néhány centiméterig is terjedhet. Mivel nem mindig különböztethető meg a jóindulatú polip a rosszindulatútól, alkalmazni kell a polip biopsziáját. A polipok többségét a coloscopia alatt eltávolítják teljes egészében, majd hisztopatológiai vizsgálatra küldik. A nagyobb polipokról először szövetmintát vesznek (biopszia), majd a hisztopatológiai elemzést követően megítélik eltávolításuk módját. A biopszia nem fájdalmas. A vizsgálat előtt a belet jól meg kell tisztítani, annak érdekében, hogy minden polip jól látható legyen, el ne kerülje a figyelmet.

Melyek a coloscopia esetleges szövődményei?

A coloscopia szövődményei igen ritkák. Az esetleges szövődmény a bélfal átfúródása, vagy meghasadása, amely sebészi beavatkozást követel meg, úgyszintén vérzés fordulhat elő a biopszia után, ami leggyakrabban magától elmúlik. 

Részletesebb információért forduljon egészségházához.

 

Egészségházak, amelyek részt vesznek a vastagbélrák szűrésében

 

Screening Hivatal